2023. január 2., hétfő

Versenyautó születik 129 – Az ülés sablonozása

 B.Ú.É.K!

A két ünnep között végre lett volna egy kis időm az üléssel foglalkozni. De valami gümőkór ledöntött a lábamról. Semmi komoly, de ahhoz elég volt, hogy ne tudjak menni karbonozni. Ágyban fekve a szarabbnál szarabb filmek között úgy döntöttem, akkor írjunk egy kis blogot. Van miről, mert mostanában nem nagyon írtam.
Utsó posztban az ülés ősmintájának végső simításairól olvashattatok, eljött hát a sablonozás ideje. Előkészítettem mindent, amire szükségem lehet és nekiláttam. Előszőr egy poliészter gélréteget kentem az ősmintára. Előre megfontolt szándékkal középszürkére színeztem, hogy a fekete ülésre kenve is lássam mit csinálok, és ha kész a sablon, utána is fekete cucc megy bele a karbon révén. A gélréteg után jöhetett a poliészter gyantával átitatott üvegfátyol, majd több réteg üvegpaplan, végül egy kis merevítés a biztonság kedvéért.
Laminálásra fel!
Gélréteg felkenve
Akkor lehet folytatni a folyamatot, amikor hozzáérve az ujjlenyomatom látszik, de a kezem már nem lesz géles.
Lehet folytatni
Vékony üvegfátyol a helyén
Első réteg üvegpaplan a helyén
További üvegpaplan rétegekkel és extra merevítéssel
Innentől már csak egy napot kellett várnom és lehetett kicsomagolni. Pikk-pakk, az ősmintát kipantitom és mehet bele a karbon. Aha... Ugye sejtitek? Akárhogy feszegettem, nem tudtam kipattintani a sablonból. Össze-vissza vagdosott. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy a sablon maradjon egyben, majd kitalálok valamit, az ősminta már nem érdekelt. Küzdöttem, mint fél malac a jégen. Közben azon agyaltam, hogy jó-jó, hogy megmentem a sablont, de ha a sablonból az ősminta nem jön ki, akkor a végleges ülés se akar majd kijönni a sablonból?!
Az ongró keretkönnyen lejött, aztán kezdődött a küzdelem
Közben a sírás kerülgetett...
Lassacskán lebontottam az egészet
Ez már egyben lejött, valahol itt lesz a probléma....
A sablon így már egész jól néz ki
Vajon miért nem jött ki? Két dolgon járt az agyam. Ha negatív hajlat van benne, az tud ilyet okozni vagy a formaleválasztó. Szemipermanens formaleválasztót szoktam használni, de most PVA alapút használtam. Lehet ez volt a hiba? Megvizsgáltam a sablon „comb” részét, ahol igazán nagy ellenálás volt. 
Vajon ez volt a probléma?
Mindkét oldal homorú volt, így ezt ki kellett javítanom
Poliészter gittel feltöltve
Aztán kentem rá egy kis poliészter gélt
Végül simára csiszoltam
Nem kevés időt vesztettem ezzel a bónuszkörrel, de a biztonság kedvéért azon gondolkodtam, hogyan lehetne kétrészessé alakítani az egyrészes sablont. Mivel nem kevés pénzösszeg van csupán az alapanyagokban, nem szeretném, ha egy drága hulladék lenne a projektből. Így hát csak az maradt, hogy kettévágom és kétrészessé alakítom sablont.
Az elképzelés
Arra jutottam, hogy a pirossal rajzolt részre állítok egy – az ülőlapra merőleges – sablont, a tövénél levágom a sablon elejét, majd a összeillesztve a másik oldalára is csinálok valamit, hogy össze tudjam csavarozni valahogy. Ú, ez annyira bonyolult, hogy leírni se tudom normálasian, beszéljenek ikább a képek...
Az előző képen pirossal rajzolt terület
A másik oldala formaleválasztózva, gélezve és üvegpaplannal megerősítve
Az ongró eltávolítása után
Ezen a képen már látszik, hogy az új szürke rész tövénél kell kettévágnom a sablont. Viszont utána ugyan ebbe a pozícióba vissze kell tudnom állítani, míg a másik sablonrészre is kreálok egy ilyen „falat”. Építenem kellett egy maszzív keretet, hogy vágás után is stabilan pozícióban tudja tartani valami.
Ez lett belőle, jöhetett a vágás
Kettévágva
Egész jó lett az illesztés
Vágás után újra összeállítottam a segédkeretet és jöhetett a sablon másik felének illesztési „fala”.
Formaleváasztózás, gélezés és több réteg üvegpaplan után
Újra egynapos idegörlő várakozás következett. Másnap lebontottam a segédkeretet, sűrűn kifúrkáltam és csavarokkal erősítettem őssze a két fél sablont, majd levágtam a fülösleges részeket.
Kifúrkálva, összecsavarozva
Körbevágva
Most ugrik a majom a vízbe! Szétcsavaroztam a két oldalt és most előszőr elválasztottam egymástól a két felét a sablonnak. 
Siker!!!!
Most hogy ez is megvan, a sablon belső oldalát kellett újra széppé varázsolni. A két fél találkozásánál lesz egy vonal, de ez a végleges ülésen nem látszódhat meg. Kicsit lecsiszoltam, géleztem és szintbe csiszoltam az illesztést.
Egyik oldal formaleválasztózva, másik oldal megcsiszolva
Gélezve
Tökéletesen összecsiszolva az illesztésnél
Így lesz bontható szétcsavarozás után
Ez reményeim szerint abban fog segíteni, hogy a kész karbonról – sablon kettébontása után – könnyebben ki fogom tudni emelni a végleges ülést. Egy elég nagy kitérő után (feltöltöttem a combrészt és kétrészessé alakítottam a sablont) úgy érzem, mindent megtettem annak érdekében, hogy ez sikerülhessen...

2022. november 7., hétfő

Versenyautó születik 128 – Az ülés ősmintájának végső simításai

Az utolsó posztban ott hagytam abba, hogy a derék résznél kell igazítani egy kicsit és kész az ősminta. Ma a végső simításokról, egy kis 3D nyomtatásról és a sablonozás előkészületeiről olvashatsz.
A derék részt vékonyan gitteltem, csiszoltam, majd az egész kapott egy kis szórógittet. Ezek számomra elég időrabló munkák. Abszolút nem látványos a haladás, de bízom benne, hogy a végeredményen majd meglátszik. 
A képen nem feltétlenül ez látszik, de csiszolás után végre sima a felület
A szorógitt felhordása után
Másik szögből fotózva
Jöhetett megint a csiszolás. A szemcseméret már 800-as és vízzel csiszolva már tényleg csak a finomítások vannak. Ezután kapott egy fekete festékréteget. Ennek három oka van. Az egyik, hogy a feketén minden apró egyenetlenség meglátszik. A másik, hogy a szerszámgél – ami a sablonozásnál az első réteg lesz – hasonló szűrke lesz, így jobban látom majd hova nem jutott gél, miközben csinálom. A harmadik, legtriviálisabb és egyben legnyomósabb érv, hogy fekete festéket találtam a műhelyben. Szóval kapott egy réteg feketét, azt szintén visszacsiszoltam és jöhetet még egy utsó fekete réteg.
Első fekete réteg után
Vizes 800-assal csiszolva
Második réteg frissen fújva
És most jött egy kis gondolkodás. Mivel elég instabil az alja miatt, kellett valami bölcsőszerűt készítenem, hogy sablonozásnál is a megfelelő szögben, mozdulatlanul tudjam pakolni rá a rétegeket. A műhelyben találtam 18 milliméter vastag pozdorja darabot, amihez szerkesztettem és 3D-ben kinyomtattam különböző kis konzolokat, hogy rögzíteni tudjam az ülést egy falapra.
Rögzítési pontok az ülés háttámláján
Két kis bölcső, és a rögzítőelemek az alapzaton
Az ülés megfelelő szögben rögzítve
A végleges karbon ülés vákuumban készül majd, ehhez mindenképpen kell egy nagyjából 10 centis tálcát építenem az ülés köré, ahova majd a vákuumfóliát tudom ragasztani. Ongrofoam (habosított pvc) és hotmelt ragasztó segítségével csináltam meg, majd a réseket gyurmával töltöttem ki.
Az egyenes vagy kicsit ívelt részekkel gyorsan haladtam
A nagyobb íveknél bevagdostam az ongro-t
Kész a tálca
Gyurmával tüntettem el a réseket
Ilyen lett az íves részen
Nem maradt más hátra, le kellett formaleválasztóznom az egészet. A szokásos szemipermanens formaleválasztóval ellentétben most egy PVA alapú (vízben oldódó műanyag) leválasztót használtam. 
Egy rétegben lekenve
És itt elkövettem egy apró hibát. Gondoltam lekenem mégegyszer, mi baj lehet? Lett... Ez lényegében egy híg folyadék, ami megszáradva vékony rétegkén kifeszül a felületen kvázi egy műanyag pajzsot képez. Igen ám, de fizikailag meg lehet sérteni ezt a kis fátylat, és akkor oda a réteg. Nekiugrottam a második rétegnek. Ez volt a hiba, ugyanis elkezdte feloldani az elsőt és a síma egyenletes felületből egy csúnya egyenetlen izé lett. Pár perc száradás után lehúztam az egészet, majd felkentem újra egy rétegben.
A letépett réteg
Az újra felkent réteg
Ezzel a művelettel ért véget az előkészület. A következő posztban jön a sablonozás. 

2021. december 26., vasárnap

Versenyautó születik 127 – Karbon kormány

Utoljára elég rég írtam blogot, már lassan azt sem tudom hogy kell. Az ülést még nem fejeztem be, de a hozzá tervezett újfajta karbon kinézetet szerettem volna előbb kicsiben kipróbálni. Így jött az ötlet, hogy csináljak egy kormányt. Kezdek belejönni a 3D-s szerkesztésbe is, így egyre jobban szélesedik az eszköztár a sablonok elkészítéséhez. 
Első lépésben megterveztem a kormányt egy 3D-s szerkesztőprogramban. Amit tudtam, hogy a mostani – Yarisban lévő – kormányom méretre, kinézetre teljesen megfelelő, lehet az a kiindulási alap. Az egy mélyagyas (90 mm) OMP Corsica koppintás. 

A zöld lesz a sablon a küllökhöz
Ez így ránzésre teljesen egyszerűnek tűnik, de több hetes agyalás, újratervezés előzte meg ezt az állapotot. Amit tudtam, hogy a karima végső átmérője 350 mm legyen, az pont kényelmes nekem. Azt is tudtam, hogy a mostani kormányom fogása kényelmes, bár lehetne kicsit vastagabb a karima (mostani 28 mm átmérőjű). A kormányagy kiosztása általában 6×70 mm, úgyhogy ez is adott volt. Amit viszont nem tudtam, hogy mekkorának kell lennie a karimának, hogy az szivacsozva, bőrözve pont jó vastagságú legyen. Abban szintén biztos voltam, hogy a bőrözést Nagy Bálint (Nonner Design, Tóalmás) fogja csinálni. Felvettem vele a kapcsolatot és gyorsan szerkesztettem egy ábrát, hogy a méretezés tuti legyen. 
Egy kis képes kérdezz-felelek
Ja, igen. Azt elfelejtettem írni, hogy ami még fix volt, hogy a középjelet karbonból szeretném, amolyan gyűrű formájában. A három küllő marad karbon kinézetű, a karima pedig fekete perforált bőrrell lesz bevonva, piros cérnával varrva. Az adott volt, hogy a küllők karbonbol és epoxy gyantából fognak készülni. A karima okozott egy kis fejtőrést. Legyen egy fém magja? Vagy fából legyen a közepe? Legyen 3D nyomtatott magja, és az legyen karbonnal és üvegszövettel beborítva. Ez lett a végleges. Igen ám, itt jött megint egy kis probléma. Ha a középjel két oldalán be lesz vágva egy-egy 5 mm mély rés – amibe a bőr vége kerül –, akkor a külső karbon réteget átvágom, azaz ott fog eltörni. Ezért – ha megnézed a fenti 3D-s képet – látszik, hogy a középjelnél a karimát vékonyabbra szerkesztettem, hogy ott sokkal több réteg karbon megadja a kellő merevséget a végén. 
A nyomtatóm maximum 20×28×20 centis tárgyat tud nyomtatni, így azt is ki kellett találnom, hogy hány darabból legyen a karima és hogyan tudom úgy egyesíteni, hogy az szerkezetileg is jó legyen. A végső megoldás a 8 darab lett. A darabok egymáshoz képest el voltak csúsztatva, így szerkezetileg is erősebb lesz a kész darab. 
Jobb felső és alsó (nyolcad) egymáson
Jól látszik mindkét végén, hogy elcsúsztatva csatlakozik majd a következő elemhez. Bal oldalon a vékonyabb résznél lesz a középjel, ott van elvékonyítva a „mag”. Jobb oldalon a bevágásnál lesz középen az egyik karbon küllő, a külseje szintén el van vékonyítva egy kicsit, ott extrán meg lesz erősítve karbon szövettel. Ezek a menetközben előkerülő kérdések folyamatos átalakítást eredményeztek. Nem volt egyszerű, de minden pillanatát élveztem. 
A kész 3D-s modell után jöhetett a nyomtatás. Először a 8 karima elemhez kellett nyomtatnom egy sablont, amivel tökéletesen össze tudom illeszteni a darabokat.
Illesztő sablon
Aztán jöhetett a 8 darab nyomtatása és egyesítése. Méhsejtcellás kitöltéssel nyomtattam, ami a viszonylag könnyű súly mellett megfelelő merevséget ad.
Itt jól látszanak a méhsejtek
Az első darab a helyén
Pillanatragasztóval egyesítve a felső négy darab
Mivel szimmetrikus a kormány és egy irányba toltam el minden elemet, ugyanezt mégegyszer kinyomtatva megkaptam az alsó részt. Ezen két rész közé jön majd a küllő, és utána lesz egyesítve. Onnantól már kormány kinézete lesz. 
Jöhetett a karbonküllők sablonja. Ezt négy darabból nyomtattam, majd összecsavaroztam és összehegesztettem egyetlen elemmé.
A sablon első negyede nyomtatás közben
Három darabon az összeragasztott fél karima
Forrasztópákával és 3D-s tollal összehegesztettem egyetlen sablonná
A réseket és egyenetlenségeket modell kitöltővel és kitartó csiszolással eltűntettem, majd egy itthon talált fehér lakkspray-vel több rétegben lefújtam.
Egyesítve, rések, egyenetlenségek eltűntetve
Közelebbről
Fehérre fújva
Elugrottam Danihoz a V3B-hez és egy rövid konzultáció után bevásároltam a kompozit hozzávalókat. Eközben hosszas várakozás (szállítás és vámolási tortúra) után végre kézhez kaptam angliából ezt a spéci szénszalagot, amiben hatalmas segítséget kaptam Polacsek Tibi barátomtól, aki nélkül konkrétan nem jöhetett volna létre sem ez a kormány, sem a majdani ülésprojekt. Köszi Tibi!
A várva várt anyag
Arra most nem térnék ki, hogy emnnyi ideig dearaboltam, hogy ez így nézzen ki, de volt meló vele rendesen.
Darabolás
És végre eljött a várva várt pillanat. Egy kis előkészítés és formaleválasztózás után jöhetett a karbonozás. Első rétegnek a darabolt egyenirányított szénszálak mentek, majd utána jött 30 réteg szénszövet. Egyenirányított és köper szövéső rétegek epoxyval átitatva. Erről a műveletről nem nagyon készült kép, mert ez eléggé sietős, folyamatos művelet. 
Előkészítve, formaleválasztózva
Első réteg, aminek a sablon felöli oldala lesz látható a végeredményen
Közelebbről
További rétegek előkészítve
A laminálás végén így nézett ki
A minél tökéletesebb végeredmény érdekében bevágtam egy vákumzsákba, hogy a rétegek közötti légrések is eltűnjenek, minél tömöröbb legyen a kompozit.
Vákuumozás alatt
Másnap jöhetett a kicsomagolás.
A letépőszövet alatt ez a felület várt
Frissen kivéve a sablonból
Mérlegre felrakva kicsit megijesztett, majdnem egy kiló volt ekkor.
911 gramm
Kifúrtam a csavarok helyét és elkezdtem körbevágni. Egyre csak könnyült a darab. 
Körbevágva
Oldalról
Itt jól látszik, hogy a 30 réteg a küllők találkozásánál 60 réteg lett. Így utólag feleslegesen sok. Majd a következő.... 
Csak a viszonyítás kedvéért
Ökölszabály szerint a 30 rétegnek 6 milliméter vastagnak kellene lennie nagyságrendileg, ebből következik, hogy a közepe több, mint 1 centi vastag, mert ott ugye fedik egymást a két irányban laminált szövetek. Egy kicsi optikai csalás után már csupán a harmada volt a súlya.
Egy kis optikai furfanghoz előkészítve
A széleit kicsit lereszeltem, legömbölyítettem
313 gramm
A sárga csík pontosan 4 milliméter. Szerettem volna, ha ezen a részen látszanak majd a karbon rétegek. A küllőket visszahelyeztem a sablonba és jöhetet rá egy utolsó köper réteg, ahol nincsenek illesztések. Ez adja meg a végső kinézetét a hátoldalának.
Az utsó réteg szénszövet a helyén
Három réteg epoxyval lekenve
Egy „kis” csinosítás után jöhetett a küllő és a két fél karima egyesítése.
Hibák közelről
Feltöltve epoxyval, meg se fog látszani
A karima központosításához is nyomtattam egy kis segédletet
Egy-egy karbon stifttel ideiglenesen rögzítettem a három alkotóelemet a küllőknél
Jöhetett a lakkozás. Ehhez újra szétszedtem darabjaira és nyomtattam egy tartót, amivel meg tudtam fogni lakkozás közben.
Egy újabb 3D-s alkatrész
Hátoldal
Közelebbről
A sárga szalag helyén látszanak a rétegek
Az eleje
Lakozás után vizes 1000-es csiszolópapírral megcsiszoltam a küllőket, majd összeállítottam a végleges formát. Epoxyval beragasztottam a karbon stifteket, kitöltöttem az összes rést a küllők és karima találkozásoknál. 
Mostantól nevezhető kormánynak
Ezután a karima alsó és felső felét szintén összehegesztettem, hogy szerkezetileg mégstabilabb legyen. 
Forrasztópákával csináltam egy kis hornyot körbe
3D-s tollal körbehegesztettem
Lecsiszolva 
Megint szerkesztettem és nyomtattam segédalkatrészeket. A küllők és a karima találkozásához egy amolyan zsalut vagy sablont, ami megadja azt az ívet, amit szeretnék. A hézagot kétkomponenses epoxy gyurmával töltöttem ki.
Sablon nyomtatás közben
Epoxy gyurmával kitöltve
Talán innen látszik legjobban a kívánt forma
A végeredmény
Közelebbről
Az utolsó képen jól látszik, hogy hagytam helyet egy kis karbonnak. Egyenirányított szénszalaggal megerősítettem a küllők és a karima találkozásait. Ehhez nyomtattam egy kicsit nagyobb sablont, hogy az is segítsen megtartani a kívánt formát. 
Egyenirányított szénszalagok a megerősítéshez
Gyantával átitatva a helyükön
A karbon és a sablon közé raktam egy kis fóliát, hogy sima felületet kapjak
Másnap kicsomagolva
Pont így terveztem
Most már körben egy síkban van a karima. Az éles szeműek kiszúrhatták az utolsó képeken, hogy közben a középjel környékét is kitöltöttem szénszalaggal és egy kis saját epoxy töltőanyaggal.
Ehhez a szalag szélességéhez volt tervezve a karima
Jöhetett egy újabb izgi feladat. Spéci szénszálas anyagokkal és több réteg üvegszalaggal megerősítettem a 3D nyomtatott karimát. Ehhez az első réteg egyenirányított szalagot rávarrtam a karimára, majd átitattam epoxyval. Ezután jött a második réteg szintén spéci szövésű anyag, amit szintén rálamináltam. Végül kapott több réteg „bandázst” üvegszalagból.
Spéci anyagok a V3B-től. Köszi Dani!
Csórtam egy kis cérnát meg egy tűt
Rávarrva
Második réteg karbon is a helyén
Közelebbről
Utolsó réteg bandázs is a helyén
A szigetelőszalag segít megtartani a kerek formát
Másnap kicsomagoltam
Lecsiszoltam a fölösleget
Lekentem két réteg epoxyval, majd 1000-es vizes csiszolóval előkészítettem lakkozáshoz
Két réteg epoxyval lekenve
Lecsiszolva
Lakkozáshoz eőkészítve
Ahogy azt már korábban leírtam, a középjelet a szivacs és a bőr vastagságával egy szintbe kell hoznom. Ehhez megint nyomtattam egy kis bizbaszt a 3D nyomtatóval, majd kitöltöttem epoxy gyurmával és kellő magasságúra csiszoltam.
6 darabból álló kis segédbizbasz
Kicsit bereszeltem a jobb kötés érdekében
Kitöltve epoxy gyurmával
Visszacsiszolva, hogy karbonozás után egy szintbe legyen a bőrrel
Jöhetett rá a karbon és egy kis piros füstfólia.
Vékony réteg karbon
Végeleges méretűra alakítva
És jött hozzá egy kis piros, mégiscsak egy középjel lesz...
Sokminden nem maradt hátra. A középjel két oldalát be kellett vágnom, hogy be lehessen majd dolgozni a bőr végeit. Szeretem volna ellátni valami saját egyedi dologgal, de nem akartam, hogy hivalkodó legyen, ezért a hátoldalra, a középső küllöre – a majdani bőr vége fölé – csináltam egy kis Lizard logót.
Emiatt a bevágás miatt kellet olyan sok réteg karbon ehhez a részhez
Fóliavágott sablont ragasztottam a megfelelő helyre, majd lefújtam egy réteg lakkal
A sablont levéve gyorsan belenyomkodtam a füstfóliát
Majd egy kis idő múlva óvatosan lesöpörtem a fölösleget
Elég jól sikerült
Pár lépés maradt már csak hátra. Le kellett lakkoznom az egész kormányt, felpolíroznom a küllőket és végül picit mattra visszacsiszolni a karimát, hogy a jobban ragadjon rá a szivacs.
Lakkozva az eleje
Lakkozva a hátoldala
Ilyen lett a logó
Középjel
Polírozás
Karima is visszacsiszolva
Innentől már nem az én kezemben volt a kormány sorsa. Becsomagoltam és elvittem Tóalmásra, ahol Nagy Bálint (Nonner Design) vette kezelésbe. Előre egyeztetett időpontban az ígért határidőre meg is volt. Tökéletes munkát végzett, csak ajánlani tudom!
Becsomagolva 
Bőrözve
Hátoldal
Sanyi barátomnak köszönhetően tökéletesen passzoló alátétet és csavart sikerült készíteni hozzá. Köszi Sanyi!
Alátétek és csavarok
Pont ilyet szerettem volna
Be is raktam a Yarisba, hogy nap mint nap láthassam. Ilyet szerettem volna. Élveztem a készítésének minden pillanatát. Jó érzés volt a blog írásával újra átélni ezt a fél évet, ami az első gondolattol a beszerelésig eltelt.
Beszerelve
Imádom
Oldalról így néz ki
Utcai forgalomban...
A középjel is olyan lett, amilyet szerettem volna
Szeretnék külön köszönetet mondani mégegyszer Tibinek, Daninak, Sanyikának és a Nonner Desig-nak! Nélkületek nem jött volna létre!

Ennél is több kép készült a folyamatról, ha érdekel >>ide kattintva<< meg tudod nézni mindet.